Beszédek címkéhez tartozó bejegyzések

MaCiVa különdíjat adott át Balog Zoltán a cirkuszfesztivál gáláján

“A jó cirkuszban a társulat tagjai biztosan fogják egymás kezét, a barátság, a hagyomány és a csapatmunka jellemzi őket. Ez az életben jól együtt dolgozó csoportokra legalább annyira igaz, mint a porondon fellépőkre” – mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a 10. Budapesti Nemzetközi Cirkuszfesztivált lezáró gálaesten.

A Budapesti Cirkuszfesztivál történetében először díjaztak magyar csapatot: a Richter artistacsoport arany, Simet László és csapata ezüst díjat vett át hétfőn este. Ezt követően a közönség ízelítőt kapott a fesztivál legkiemelkedőbb produkcióiból. A műsor végén átadták az arany díjat a magyar artistacsoportnak, valamint a Casselly család tagjainak elefánt akrobata számukért és a kínai Quingdao csoportnak, rúdakrobata produkciójáért.

Ezüst Pierrot-díjat vehetett át Simet László és csoportja, a romániai Trio Stoian rúdakrobata csapat és a brazil Super Silva plafonakrobata számáért. Bronz díjat nyert az orosz Stynka csoport, a portugál komikus Cesar Dias, az ukrán Duo Maybe gurtni száma, valamint a spanyol levegő akrobatika számot előadó Ambra és Ives Nicols.

Számos különdíjat is kiosztottak, Simet László a Maciva Cirkuszművész Életmű Különdíját vehette át. Díjat adott át Balog Zoltán mellett L. Simon László, a Nemzeti Kulturális Alap alelnöke, Halász János kultúráért felelős államtitkár, Kriza Zsigmond, a Maciva igazgatója és Richter József, a Fővárosi Nagycirkusz igazgatója is.

A január 9. és 13. között rendezett nemzetközi fesztiválon csaknem 20 országból több mint 30 produkció volt látható.

(Forrás és kép: MTI)

Balog Zoltán átadta a Klebelsberg Képzési Ösztöndíjakat

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a mai napon első alkalommal adta át a Klebelsberg Képzési Ösztöndíjak elismerő okleveleit Budapesten. A havonta 25, 50 illetve 75 ezer forintos ösztöndíjat az osztatlan pedagógusképzésben részt vevő hallgatók kaphatják.

„A Klebelsberg Ösztöndíjat azért hoztuk lére, hogy a megerősítsük a pedagógusok hivatásának megbecsülését, a nélkülözhetetlen tudást és a tudni akarást, amivel csak ők rendelkeznek” – jelentette ki Balog Zoltán beszédében a Klebelsberg-ösztöndíjas hallgatók tiszteletére megrendezett ünnepségen a Művészetek Palotájában. A miniszter kiemelte: „Ez az ösztöndíj a jövő pedagógus-társadalmának az alapja.”

„Kimondott távlati célunk inspirálni a fiatalokat arra, hogy egyre népszerűbb legyen a pedagógusképzés. Kimondott távlati célunk, hogy ez a kizárólag osztatlan pedagógusképzésben résztvevőknek járó ösztöndíj a jelképe legyen a megújuló tanárképzésnek is, amely rámutatott: az osztatlan tanárképzésnek nincs alternatívája” – tette hozzá Balog Zoltán.

A Klebelsberg Képzési Ösztöndíj Program célja a tanári pályát választó egyetemi és főiskolai hallgatók motiválása a hivatásuk szerinti tartós elhelyezkedésre, a diplomaszerzést követően álláshely biztosítása, továbbá valamennyi tanárszakot, szakpárt – elsősorban a természettudományos tanárszakokat, hiányszakokat, szakpárokat – választó tanárjelöltek számának növelése, a hazai köznevelés szakos tanári ellátottságának megerősítése.

Az Ösztöndíj 2013/14-es tanévre meghirdetett, első felhívására összesen 529 darab pályázat érkezett, a bírálati eljárás lezárását követően a Klebelsberg Ösztöndíj Bizottság 437 pályázatot terjesztett fel szerződéskötésre. A pályázatok elbírálásánál a fő szempont a hiányszakok pedagógus-igénye volt, ezt követte a pályázó felvételi eredménye, a munkavállalási régió érintettsége a választott hiányszak esetében, végül a pályázó szociális helyzete. Így 112 hallgató havonta 75 ezer, 293 hallgató havonta 50 ezer, s 32 hallgató havonta 25 ezer forint ösztöndíjban részesül.

A megítélt összeg az ösztöndíjas hallgató képzési időszakának első és második félévére vonatkozik. A képzési időszak 2. évfolyamának 1. félévétől a Klebelsberg Ösztöndíj Bizottság által meghatározott súlyozott tanulmányi átlagszintekhez / kreditindexhez igazodik majd az ösztöndíj mértéke. Ha a hallgató jól teljesít, a teljes képzési időn keresztül havi ösztöndíjban, összesen akár több mint 3,5 millió forintban is részesülhet.

Az ösztöndíjat nyert hallgatók a szükséges mellékletek benyújtása után a Klebelsberg Intézményfenntartó Központtól (KLIK) kapott visszaigazolást követően 5 napon belül, szeptemberig visszamenőleg, egy összegben kapják meg az első félévre esedékes ösztöndíjat, majd ezt követően félévente legfeljebb két részletben várható az ösztöndíj.

Az ösztöndíjasok teljes listája a KLIK honlapján olvasható, s az alábbi linken keresztül érhető el:

http://bit.ly/1ajgXs0

Európa indentitásválságban van

Az emberi erőforrások minisztere vasárnap Esztergomban, a Becket Szent Tamás emléknapon arról beszélt, hogy Európa indentitásválságban van, az értékalapot nélkülöző tolerancia került középpontba, az egyéni értékek nem adódnak össze, “nem lesz belőlük előrevivő központi erő”.

A miniszter a keresztény értékekről és az európai identitásról rendezett konferencián szavai alátámasztására az európai alkotmányt említette példaként, amelyből “először kivonódott minden szellemi és kulturális érték, majd még a megmaradt dokumentumban sem sikerült megegyezni Európa népeinek”.

Balog Zoltán véleménye szerint a keresztények gazdagabbak lesznek attól, hogy adnak a másiknak, és a keresztény, nemzeti kormányzás legfontosabb feladatának nevezte, hogy az egyéni boldogulás optimumát összekösse a közjó hasznával.

Az a kor, amelyben Becket Tamás élt, azt üzeni, “nincs olyan politikai, világi hatalom, melynek ne lenne szüksége kontrollra és mércére” – mondta előadásában Balog Zoltán. A miniszter hozzátette, “annál a hatalomnál nincs veszélyesebb, mely nem képes magát kontrollálni, az a hatalom, mely mindent megtehet, diktatúrává válik”.

Bogyay Katalin UNESCO-nagykövet előadásában azt hangsúlyozta, a kultúrák közötti párbeszédhez szükség van a vallások közötti párbeszédre és közösen kell megkeresni az összekötő gondolatokat.

Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora arról beszélt, hogy a hitnek azért van szüksége tudományos módszerekre, mert anélkül csak vakhit marad. “A tudománynak viszont azért kell a hit, mert magában értékrend nélküli. A tudománynak szüksége van etikára, de ezt nem a tudományon belül kell keresni, hanem kívülről kell bevinni” – tette hozzá.

Jonathan Knott brit nagykövet kifejtette, az Egyesült Királyságban Európa jövőjét a jólét, a tisztelet, az igazságosság és a demokrácia jegyében képzelik el. “Enyhén aggódnak” viszont amiatt, hogy az elmúlt években olyan folyamatok indultak el, amelyekkel Európa nem fog közelebb jutni polgáraihoz” – fogalmazott a diplomata.

A konferenciát megelőzően ökumenikus szertartást tartottak Esztergomban, a Szent Tamás-hegyi kápolnában. Az emléknapot a Rudnay Sándor Kulturális és Városvédő Egyesület, illetve a Rudnay Sándor Alapítvány szervezte.

Esztergom és Canterbury a 12. század óta áll kulturális és vallástörténeti kapcsolatban. Mindkét település érseki központ. Főpapjaik, Becket Tamás és Bánfy Lukács esztergomi érsek párizsi tanulmányaikból származó személyes barátsága alapozta meg a két város jó viszonyát.

Az 1170-ben mártírhalált halt Becket Tamás érsek éppúgy kiállt az egyház autonómiája mellett, mint a magyar egyház akkori feje. Becket Tamás halála után Jób érsek prépostságot alapított Esztergomban a vértanú tiszteletére.

Lékai László bíboros – aki 1976-tól haláláig, 1986-ig volt a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöke – az 1538-ban Esztergomba került ereklyék egy részét Canterbury érsekségének adományozta, mivel Angliában VIII. Henrik rendeletére a szent összes emlékét megsemmisítették.

20140105 – Esztergom

Tudomány nélkül egy ország nem lehet sikeres

Az emberi erőforrások minisztere szerint tudomány nélkül egy ország nem lehet sikeres. Erről Balog Zoltán a XXXI. Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK) záróülésén beszélt hétfőn a Magyar Tudományos Akadémián.

Kiemelte: tudomány nélkül egy ország nem tud valóságos eredményeket létrehozni. A gazdaság sem válhat tudomány nélkül sikeressé, és igazán jó kormányzati teljesítmény sincs igazán jó tudományos háttér nélkül – jelentette ki.
Hozzátette: a tehetség nem érdem, azért van, hogy “jól sáfárkodjunk vele”. A miniszter szerint valóságos teljesítményt, eredményt szorgalommal, valódi tanulással lehet elérni.

Kitért arra is: közös felelősség, hogy rendszerszerűen úgy működjön a köznevelés és a felsőoktatás, hogy a tehetségek érvényesülni tudjanak.

Nagyon fontos a társadalom, a szűkebb közeg, a kormányzat, valamint a magángazdaság részéről is a visszajelzés. A mecenatúra terén az utóbbi években jelentős előrelépést sikerült elérni. Érdemes többet akarni, mint az átlag, ha ez így van, akkor abból személyesen is lehet profitálni, de profitál a nemzet is – mondta a tárca vezetője.

Pálinkás József, az MTA elnöke köszönetet mondott azoknak a diákoknak, akik tehetségesek és erőfeszítéseket is tesznek. A tehetség önmagában, erőfeszítés nélkül nem vezet eredményre – fogalmazott. Kiemelte: a diákköri munkában jelen van a mester és tanítvány közötti együttmunkálkodás, ez a személyes jelenlét és hatás fontosabb, mint a könyvekből, képernyőről megtanulható konkrét ismeretek. Az MTA elnöke azt kérte, a diákok gondoljanak arra, az egyetemes tudományért és a magyar nemzetért egyaránt tevékenykednek.

Szendrő Péter, az Országos Tudományos Diákköri Tanács elnöke azt mondta: a több mint 60 éves diákköri mozgalom mögött “rendkívül igényes munka”, a hallgatók és oktatók együttműködése áll. A mozgalomba mára már több ezren kapcsolódnak be.

Az idei OTDK-n 16 szekció 494 tagozatában összesen 4615 pályamunkát mutattak be a diákok, akik közül 1482-en értek el valamilyen helyezést. A tagozati első helyezettek pályázhattak a záróünnepségen átadott Pro Scientia Aranyéremre, amelyet a teljes hallgatói életpálya figyelembe vételével 45-en kaptak meg, további két diák kimagasló művészeti tevékenységéért Pro Arte Aranyéremben részesült.

A rendezvényen Mestertanár Aranyérmet 52 olyan oktató, kutató vehetett át, akinek munkája hozzájárult a tudományos diákköri tevékenység elismeréséhez.

(Forrás: MTI, videó: Kormány.hu)

A szívgyógyászat “csúcscentruma” a százéves balatonfüredi szívkórház

A százéves Balatonfüredi Állami Szívkórház csütörtöki centenáriumi ünnepségén Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere az intézményt a szívgyógyászat “csúcscentrumának” nevezte.

“Ez a kórház azt bizonyítja, abban erősít meg minket, hogy érdemes a múltunkból mindent, ami érték, megőrizni, továbbvinni, vagy ha mások elrontották, tönkretették, akkor újra felfedezni, helyreállítani, új életet lehelni belé” – mondta, hozzátéve, hogy ahol lehetséges, meg kell őrizni a folytonosságot. “Magyarország jövője múlik azon, hogy képesek vagyunk-e mindazt, ami a múltunkból érték, helyreállítani” – jelentette ki. Megemlékezett arról, hogy 1926 novemberében Rabindranath Tagore indiai költő is Balatonfüreden keresett gyógyulást.

Szólt arról, hogy a balatonfüredi szívkórházban évente nyolcezer ember rehabilitációját végzik el, ami azért is fontos, mert Magyarországon évente 16 ezer beteg él túl infarktust, és a stroke-ot kapók száma nagyon magas.

Elmondta, hogy a szívkórház és az ország céljai azonosak: növelni az emberek várható élettartamát, az egészségben töltött évek számát, fejleszteni a betegellátás színvonalát.

A Balatonfüredi Állami Szívkórház története a 18. századra nyúlik vissza, mivel az 1716-os tihanyi apátsági birtokösszeíráskor feljegyezték, hogy Füreden savanyúvizek vannak. A kórház helyén Tenkovits Miksának másfél holdas telke volt, ezen fakadt az a forrás, amelyhez fürdőházat építtetett, és tíz fürdőkádban kazánnal melegített savanyúvízben biztosított fürdést a vendégeknek.

Később a fürdőházat tovább bővítették, majd 1869 és 1871 között Cometter Bernát terve szerint eklektikus stílusban felépült a Balatonra néző új szárny, az úgynevezett Erzsébet udvar. Később az egész épületegyüttest Erzsébet szanatóriumnak nevezték.

1912-1913-ban az úgynevezett Tibor fürdő épületszárnyával kialakult az egységes épület, és a homlokzatokat is átformálták, szecessziós ízlésben, ekkor már nemzetközileg is híres szanatóriumnak számított. 1949-ben állami kezelésbe került az intézet, 1970 óta végzi az országos és regionális ellátás keretében a szív- és érrendszeri betegek rehabilitációs kezelését.

(Forrás: MTI)

Minden felsőoktatási szakon lesz államilag finanszírozott férőhely

Minden felsőoktatási szakon lesz államilag finanszírozott férőhely a jövő évben – jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, miután szerdán a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájával (HÖOK) tárgyalt a fővárosban, majd megállapodást írtak alá.

A Balog Zoltán miniszter és Körösparti Péter HÖOK elnök által aláírt dokumentumban a korábbi egyezséghez hasonlóan 16 szakon – közte közgazdász, jogász- és kommunikációs képzésben – külön meghatározták a bekerüléshez szükséges ponthatárokat. Ezek 410 és 465 pont között mozognak, az ezt elérő, vagy meghaladó hallgatóknak állami ösztöndíjas helyeket biztosítanak. A kormány törekszik arra, hogy ezeken a szakokon a 260 pontot elérő, vagy meghaladó elsőhelyes jelentkezők 10-20 százaléka számára biztosítson állami ösztöndíjas helyeket.

A dokumentum kitér arra is, hogy az aláírók szerint a felvételi eljárás új rendszerére történő átállás sikeres volt, az előző évhez képest nőtt az állami ösztöndíjasként felvett hallgatók száma.

Balog Zoltán bejelentette azt is, hogy a felsőoktatás jövőre több mint 18 milliárd forintos pluszforrással számolhat.

A megállapodás tartalmazza, hogy a felek folytatják együttműködésüket a minőségi felsőoktatás megteremtése érdekében, mind kétoldalúan, mind a felsőoktatási kerekasztal keretei között. Fontosnak tartják, hogy a kormány minél előbb tárgyalja meg a kerekasztal által kidolgozott és elfogadott finanszírozási modellt és a nemzeti felsőoktatási törvény módosítását. Az MTI kérdésére, hogy a felsőoktatási törvény módosítása még idén a parlament elé kerülhet-e, a miniszter azt mondta: ez azon múlik, hogy mi lesz a sorsa a felsőoktatási kerekasztal munkaanyagának. Mint mondta: azt vállalták, hogy beviszik a kormány elé a munkaanyagot. Hangsúlyozta: ő azt forszírozza, hogy a kabinet minél előbb tárgyaljon róla, hogy legyen idő még ebben a ciklusban elfogadni a változtatásokat.

Ez nem egy komplex, átfogó stratégia, hanem a lényeges irányokat jelöli ki – rögzítette. A dokumentum szerint a felek üdvözlik és indokoltnak tartják az állami felsőoktatási intézmények felelős és hatékony irányítását, melynek részeként elfogadják a kancelláriarendszer kialakítását.

Az még nem dőlt el, hogy a kancelláriarendszert kísérleti jelleggel bevezessék-e már most január 1-től bizonyos intézményeknél, vagy egységesen a rákövetkező esztendőben – jelezte Balog Zoltán. (A legutóbbi változat szerint az egyetemi-főiskolai kancellárok készítik majd elő – indoklást mellékelve – az intézményi döntéseket, a végső szót azonban a szenátus és a rektor mondja majd ki. A kancellárok feladata lesz még a gazdaságilag előnytelen konstrukciók megakadályozása is, valamint az informatikai park működtetése). A kormány egyidejűleg az autonómia jegyében visszaállítja a rektorválasztás korábbi módját. Ennek értelmében az intézményvezetőt a szenátus választja meg és a miniszter megerősítésre terjeszti fel az államfőnek.

A megállapodás alapján a felek egyetértenek azzal, hogy a hátrányos helyzetű családok gyermekeinek is esélyt kell biztosítani a továbbtanulásra, ezért az érintett társadalmi csoportok felsőoktatásba való bejutását segítő oktatási programokat tart fenn a kormány.

Balog Zoltán kitért arra is, hogy a kiemelkedő sportsikereket elérő hallgatók külön juttatást kaphatnak majd, a Magyar Sportcsillagok Ösztöndíj elindítását hamarosan bejelentik.

Körösparti Péter, a HÖOK elnöke teljesen elfogadhatónak nevezte a megállapodást. Mint kifejtette: sikerült megőrizni azt a pozíciót, hogy minden szakon lesznek állami ösztöndíjas helyek. Fontosnak tartotta, hogy rögzítették, ahogyan idén, úgy jövőre is pluszforrások kerülnek a felsőoktatásba. Jelentősnek nevezte még azt is, hogy a felsőoktatási kerekasztal folytatja munkáját.

A Klebelsberg-ösztöndíj fontosságát külön is hangsúlyozta, hozzátéve: különösen a természettudományos területen a tanárképzésben “gyakorlatilag elfogytak a hallgatók”. Az ösztöndíjnak köszönhetően úgy tűnik, emelkedésnek indult főleg fizika és matematika szakokon az osztatlan tanárképzésre jelentkezők száma – jegyezte meg a hallgatói vezető.

Tavaly több hónapon át tartó tiltakozás vette kezdetét miután nyilvánosságra került a kormány terve a hallgatói keretszámok átalakításáról. A kormányzattal folytatott több fordulós tárgyalás után a HÖOK és a szakminiszter részmegállapodást írt alá idén januárban, amelyben rögzítették, azon a 16 szakon – a többi között a jogász- és a közgazdászképzésben – is lesznek állami férőhelyek, amelyeken eredetileg csak önköltséges formában lehetett volna tanulni. A dokumentum mellékleteként meghatározták az érintett szakokra bejutáshoz szükséges ponthatárokat is.

(Forrás: MTI, fotó: Botár Gergely|Kormány.hu)

Megállapodás_HÖOK_20131113

Balog: a kormány elkötelezett a gyermekek védelme iránt a digitális világban

A kormány elkötelezett aziránt, hogy tájékoztatással vagy jogszabályokkal védje a gyermekeket a virtuális valóságban, a digitális világban – mondta az emberi erőforrások minisztere kedden a Médiatudatosság az oktatásban című budapesti konferencián.

Balog Zoltán szerint politikai, társadalmi, jogi, etikai, valamint gyakorlati megoldásokat egyaránt keresni kell annak érdekében, hogy a felnövekvő generációk ne váljanak kiszolgáltatottá, transzparenssé és ilyen módon manipulálhatóvá a virtuális világ által akár a munka, akár a fogyasztás világában.

A miniszter az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet rendezvényén emlékeztetett a szeptembertől három évfolyamon bevezetett nemzeti alaptanterv azon elemére, amely kiemelten kezeli a médiatudatosságot, ennek tematikáját ezért minden tantárgyba beépítette. A tantervben hangsúlyosan van jelen a többi között a média szerepe, a nyilvánosság, a reklámok, a médiában megjelenő tematizáció vagy az ott tapasztalt leegyszerűsítés veszélye is – mondta.

A média, a digitális forradalom az egész életünket átalakítja – figyelmeztetett Balog Zoltán, aki azért ítélte fontosnak a szabályozást, hogy „ne legyünk digitális alattvalók”, ugyanakkor úgy vélekedett: a tudatos médiahasználatot a nevelésen keresztül kell elérni a fiataloknál.

A miniszter, aki a jövő útjának nevezte a digitális tananyag használatát, az eddigi tapasztalatokat mégis úgy összegezte: az új eszközök a nyomtatott könyvek alkalmazásával együtt érhetik el a legjobb eredményt.

(Forrás: MTI)

Balog: a szociális munka napja az esély ünnepe

A szociális munka napja az esély ünnepe: felhívja a figyelmet arra, hogy ez a munka a társadalmat építi, és azokra, akik az elesettekért dolgoznak – mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere hétfőn Budapesten. A miniszter a szociális munka napján tartott ünnepségen Soltész Miklós szociális és családügyért felelős államtitkárral miniszteri elismeréseket adott át.

Balog Zoltán hangsúlyozta: az elismerésekkel egyrészt jutalmazzák azokat, akiknek “életművük ez a szolgálat”, másrészt a közvéleményt is formálni kívánják. Növelni szeretnék a presztízsét, megbecsültségét azoknak a segítő szakmáknak, amelyek nélkül egyetlen társadalom sem létezhet.

A miniszter szólt arról is, hogy a társadalomnak szüksége van példaképekre. Vannak viszont példák – például a bulvármédiában – amelyek méltatlanok erre, mégis hamar követőkre találnak. Ezért fontos, hogy világossá tegyék az értékrendet, és elérjék, hogy minél többen segítsenek, akár a hivatásukban, akár hétköznapi emberként.

Balog Zoltán kitért arra: a szociális munkások feladata, hogy felrázzák a világot a közönyből, megváltoztassák azt a vélekedést, amely szerint “nincs kiút a nehéz helyzetből”. Ez az a hivatás – tette hozzá – , amelyet nem lehet napi 8-10 óra után félbeszakítani. A szociális munkásokra emberek sorsát bízzák. Ugyanakkor ez az a szakma, amelyet ha az ember nagyon jól csinál, nagyon sokat vissza is kap – mutatott rá a miniszter.

Soltész Miklós megköszönte a szociális munkásokat áldozatos munkáját. Azt ígérte, mindent megtesznek azért, hogy a szociális és gyermekvédelmi ágazat tovább erősödjön. Az államtitkár elmondta, amikor átvették a kormányzást, nem az volt a kérdés, hogy bővítik-e az ellátásokat. Olyan helyzetben volt az ország, hogy az volt a kérdés: egyáltalán lesz-e ellátás, illetve melyeket kell megszüntetni. A megfeszített munka eredményeként viszont bővülnek a bölcsődei férőhelyek, egyre több szociális intézmény újulhat meg, és javulnak az ágazatban dolgozók munkakörülményei.

Az államtitkár a bérekkel kapcsolatban úgy fogalmazott: tisztában van azzal, hogy az ágazatban nagyon nehéz a helyzet. A megkezdett átalakításoknak azonban jövőre meglesz a gyümölcse – jelentette ki. Soltész Miklós azt mondta, hogy az összefogásnak, a közös beszerzéseknek minden bizonnyal meglesz az eredményük, és a pénzt vissza tudják forgatni a szociális területre.

(Szöveg és fotó: MTI)

Balog Zoltán: A siker a keresztények számára elsősorban szolgálat

A siker, a győzelem a keresztények számára elsősorban feladat és szolgálat, ha pedig siker koronázza munkájukat, az nem karriert jelent, hanem áldást – mondta Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének (KÉSZ) IX. országos kongresszusán tartott beszédében szombaton a Parlament felsőházi termében.

A miniszter rámutatott: a keresztény emberképet “kristálytisztán” mutatja meg egyebek mellett az a nevelőszülői hálózat, amelynek keretében célul tűzték ki, hogy 2014. január 1-jétől egyetlen egy szülő vagy család nélküli kisgyermeket sem adnak intézetbe 12 éves korig, valamint 2017. január 1-jére egyetlen ilyen korú gyermek se legyen intézetben, hanem mindegyikük családban éljen.

Balog Zoltán megemlítette: komoly felkészítő képzést indítottak a nevelőszülőknek, hogy minél jobban el tudják látni feladatukat, ebben pedig sok segítséget kaptak az egyházaktól, amelyek közül kiemelkedik a görög katolikus egyház. Azzal is igyekeznek vonzóvá tenni a nevelőszülőséget, hogy munkaviszonynak ismerik el ezt a tevékenységet – jegyezte meg.

A diakóniai, a kulturális és a közéleti munka, továbbá az oktatás fontos feladatai a keresztény közösségeknek, amiket rajtuk kívül ugyan mások is el tudnak végezni, “egy dolgot azonban csak mi tudunk: a keresztény tudatot” a nevelői, oktatói, szeretetszolgálati munkában éppúgy, mint a törvényhozásban – mondta. A keresztények életének középpontjában ugyanis ott van a mérce, amihez képest vizsgálják meg, hogy valami jó-e vagy rossz – mutatott rá.

Meglátása szerint a keresztények és a nem keresztények között az a különbség, hogy a keresztények nem próbálják meg lejjebb venni az erkölcsi “lécet” még akkor sem, ha nem tudják átugrani, szemben a nem keresztényekkel. A hívő ember tudja, hogy ha nem is viszi át mindig az erkölcsi lécet, a bűnvallomás után bűnbocsánatot kaphat – jegyezte meg.

A tárcavezető kiemelte: mércét kell állítani először magunknak, azután a társadalomnak, utóbbival pedig esélyt teremtenek arra, hogy szembesüljenek azzal, hogy mi a jó és mi a rossz. Ennek érdekében vezette be a kormány az erkölcstan oktatást, ugyanis Magyarország eddig az egyetlen volt az egykori kommunista országok közül, ahol nem volt kötelező az erkölcstan oktatás. Utalt arra: “picit rosszul esett” neki, amikor volt olyan hang az egyházak közül, miszerint ők nem kérték a hitoktatás rendszerének átalakítását, pedig “e nélkül nincs jövője az országnak”.

Majnek Antal munkácsi püspök kiemelte: az önzésre épülő társadalom nem maradhat fenn, mert ez esetben felbomlanak a családok, és nem sokkal ezután a nemzet is. Hozzáfűzte: a mai európai jóléti társadalmak tagjaiból hiányzik az elköteleződés, az áldozathozatal és a felelősségérzet.

Beszámolt arról: Kárpátalján több mint 40 felekezet működik, a római katolikusok 60 ezren, a görög katolikusok pedig 300 ezren vannak, és Kárpátalján kapták vissza a legtöbb templomot a katolikusok a kommunizmus bukása után a Szovjetunió utódállamaiban.

Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke arról beszélt: az egyháznak óvakodnia kell attól, hogy “irredenta próbálkozások fedezetéül szolgáljon”, ugyanakkor “Isten ellen lázad, aki magyarságát szégyelli”. Úgy fogalmazott: az erdélyi magyarság körében egyre inkább lábra kap a világpolgár szemlélet, ami a közösségeik apadásához vezethet, ezért az egyháznak a hívek között kell munkálnia a lelki megújulást.

Pásztor Zoltán kassai püspöki helynök felhívta a figyelmet: újjá kell éleszteni a felvidéki magyar társadalmat, az egyház természetes feladata pedig az élet gondozása, ami alapvetően segíti az egyes emberek identitásának kialakítását. Meg kell védeni a szülők jogát gyermekeik nevelésében elsősorban erkölcsi és vallási tekintetben – hangsúlyozta.

Tempfli Imre plébános a nyugati diaszpórában élő magyarokkal kapcsolatban elmondta: sokat jelent az idegenben élőknek a magyar papokkal való találkozás, ezért Németországban 67 katolikus missziót tartanak fenn a magyarok számára és 193 miséző helyük van, miáltal 170 ezer embert érnek el.

(Szöveg: MTI)

Központi felelősségvállalás nélkül nem működnek a nagy rendszerek

Központi felelősségvállalás nélkül a nagy rendszerek nem működnek, mivel a megosztott felelősség nem számon kérhető – mondta Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter egy pénteki budapesti konferencián.

A miniszter emlékeztetett: a 2010-es kormányváltáshoz kapcsolódó egyik reform lényege éppen az volt, hogy az egészségügyet, az oktatást, a kultúrát, a sportot és a szociális területet egy vezetés alá vonják.

Az egyik legnagyobb gondnak az elmúlt 21 évben az bizonyult, hogy a felelősség megosztott volt, nem lehetett pontosan tudni, hogy ki, mikor, miért felelős, és mit lehet rajta számon kérni – mondta Balog Zoltán a Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetségének konferenciáján tartott előadásában. Egyfajta presztízs-, pozíció- és forrásharc alakult ki az elmúlt évtizedekben, és nem akadt egy erős politikai formáció, amely ennek véget vetett volna – mutatott rá.

Balog Zoltán szerint ennek a “harcnak” a legszembetűnőbb következménye az önkormányzatok éveken át tartó eladósodottsága volt, hiszen a központi kormányzat elégtelen finanszírozása mellett kellett az önkormányzatoknak az állam által rájuk ruházott egyre több feladatnak megfelelniük, aminek sok helyhatóság nem tudott eleget tenni, vagy hitelekből finanszírozták a működésüket.

A miniszter véleménye szerint 2010-ben átfogó, hatékony változtatásra volt szükség, és ki kellett jelölni a felelősöket, továbbá az emberekkel és a helyi önkormányzatokkal el kellett hitetni, hogy “a központi állam nem ellenség”.

Balog Zoltán szerint az elmúlt évek átalakulásának egyik fontos célja a munka megbecsülése és középpontba állítása volt. Mint fogalmazott, a munkaalapú társadalom felé kell haladni, és ezt a nagy rendszereknek is támogatniuk kell. Ezzel kapcsolatban a rokkantsági fokozatok felülvizsgálatát, illetve a nyugdíj és a munkavállalás szétválasztását említette. Utóbbival kapcsolatban megjegyezte, “stílushiba” csúszott a rendszerbe, hiszen a nyugdíjaskorú orvosok esetében az államnak kellett volna kérnie, hogy egyes orvosok tovább dolgozzanak, hiszen nélkülük nem működne a rendszer.

A miniszter szerint nemzetstratégiai kérdés az esélyek kiegyenlítése és az esélyteremtés, ehhez elengedhetetlen, hogy a nagy ellátórendszerek átláthatók legyenek. Mint mondta, 2010-ig senki nem tudta, hogy Magyarországon hány tanár és orvos dolgozik hányféle munkaviszonyban, mert nem létezett egységes adatbázis, továbbá nem volt adat arról sem, hogy ki milyen jogcímen jutott szociális ellátásokhoz.
Balog Zoltán megjegyezte, a közoktatásban Klebelsberg Kunó óta ilyen átalakítás nem történt, mint az utóbbi három évben. A reformok célja, hogy a gyerekek “jobban és jobbat tanuljanak” – tette hozzá.

(Szöveg: MTI)

Balog Zoltán átadta a Károli Gáspár-díjakat

2013. október 31-én, a Reformáció Napján Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és Hölvényi György egyházi, nemzetiségi és civil kapcsolatokért felelős államtitkár Károli Gáspár-díjat adott át Berkesi Sándor karnagy, zenepedagógusnak, Dr. Csepregi Zoltán egyháztörténész, teológusnak és A. Molnár Ferenc nyelvtörténész, filológusnak.

Az egyházügyért is felelős miniszter a Reformáció Napjával kapcsolatban elmondta: ezen a napon alakul meg Magyarország miniszterelnöke vezetésével a Reformáció Emlékbizottsága, amely az állam és az egyház olyan közös szervezete lesz, amelyen keresztül közösen készülhetünk a reformáció elindulásának 500. évfordulójára, 2017. október 31-re.

A Károli Gáspár-díjat azon kiemelkedő tudósok kapják, akik a hittudományok terén maradandót alkotva gazdagították a magyar vallásos és szellemi életet és kimagasló eredményeket értek el a biblikus tudományok területén.

Balog Zoltán az díjak átadóünnepségén elmondta: „Méltó, hogy az a díj, amellyel kulturális és tudományos teljesítményeket ismerünk el, Károli Gáspár nevét viseli. Akiket ma elismerünk, azok ajándékot hoznak a magyar kultúrába: a zenét hozzák, a zene újraalkotását, az egyháztörténetet és a nyelvészetet.”

A miniszter kiemelte: „Mindez azt fejezi ki, hogy a kultúra és a hit, ezen belül a kultúra és a keresztény hit, ezen belül a kultúra és a protestáns hit egymásnak nem ellenfelei, még csak nem is riválisai, hanem összetartoznak.”

Az egyházügyért is felelős miniszter a Reformáció Napjával kapcsolatban elmondta: ezen a napon alakul meg a Reformáció Emlékbizottsága, amely az állam és az egyház olyan közös szervezete lesz, amelyen keresztül közösen készülhetünk a reformáció elindulásának 500. évfordulójára, 2017. október 31-re.

Ugyancsak a mai napon írt alá megállapodást Magyarország Miniszterelnöke a Magyarországi Evangélikus Egyházzal az elkövetkezendő évek együttműködéséről, a Győri Evangélikus Egyházközség tulajdonban lévő Insula Lutherana épületegyüttes részeit képező épületek és a Pesti Evangélikus Egyház Deák Téri Gyülekezetének tulajdonában lévő, az Evangélikus Országos Múzeumnak helyet adó épület rekonstrukciójáról, infrastrukturális fejlesztéséről és akadálymentesítéséről.

Berkesi Sándor karnagy, zenepedagógus, hazai zenei élet elismert képviselője, a magyar kóruskultúra kiemelkedő művelője. Zeneakadémiai diplomájának megszerzése évében 1967-ben lett a Debreceni Református Kollégium gimnáziuma énektanára, a Kántus vezetője, utóbb vezető karnagya. Vezetése alatt a nagy múltú Kántus idehaza és mintegy 30 országban igen nagyszámú szerepléssel és hangversenysorozattal öregbítette a magyar zenekultúra hírnevét. Berkesi Sándor két református énekgyűjteményt szerkesztett, írásai gyűjteményes kötetben jelentek meg.

Dr. Csepregi Zoltán egyháztörténész, teológus, a budapesti Evangélikus Hittudományi Egyetem tanszékvezető tanára. 2011-ben lett az MTA doktora „A reformáció nyelve” címet viselő értekezésének megvédésével. Csaknem száz tudományos közleménye, tanulmánya és cikke jelent meg. Kiemelkedő a száma a külföldön német nyelven publikált írásainak. Újabban Luther Válogatott Műveinek magyar fordítója, sajtó alá rendezője és szerkesztője.

A. Molnár Ferenc nyelvtörténész, filológus, a Miskolci Egyetem professor emeritusa. Kutatási területe a magyar nyelvtörténet, a nyelvi emlékek művelődéstörténeti vonatkozásainak vizsgálata különös tekintettel a régi magyar irodalomra, továbbá a finnugor filológia. Legutóbb Szenczi Molnár Albert zsoltárfordításainak szöveghagyományozódásáról jelent meg könyve 2012-ben. További öt könyv, szerkesztések, háromszáznál több tudományos közlemény fűződik nevéhez. Angolul, németül, finnül is publikál.

(Fotó: Botár Gergely, Kormány.hu)

Vásáry Tamás-ösztöndíjat hoznak létre az önkéntességért – jelentette be Balog Zoltán

Vásáry Tamás-ösztöndíjat hoznak létre az önkéntesség elősegítésére 2014-től – jelentette be kedd este Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a Zeneakadémián, ahol Vásáry Tamás zongoraművész, karmester 80. születésnapja alkalmából ünnepi koncertet rendeztek.

Mi van a zenén túl? – tette fel a kérdést a miniszter, utalva a zongoraművész-karmester közkedvelt televíziós műsorára és könyvére. Az az emberség, amelyet Vásáry Tamás egész élete példáz. Ezért hozták létre a havi 200 ezer forint juttatással járó ösztöndíjat – mondta Balog Zoltán. A kedvezményezettet Vásáry Tamás fogja kiválasztani. A miniszter reményei szerint Magyarország nemcsak a zene országa lesz, hanem az együttérzésé, az erkölcsé is.

Köszöntő beszédében a miniszter méltatta Vásáry Tamás pályáját, hangsúlyozva, hogy mindig feladja a leckét nemcsak önmagának, hanem másoknak is, ezért a hivatalos, a miniszteri hang helyett neki is személyes hangon kell fogalmaznia. “A te nyelved a zene, amely rokon az emberiség paradicsomi nyelvével” – mondta. Vásáry Tamás számára a zene az élet, de az élet is zene. Nem egyszerűen az öröm vagy a fájdalom kifejező eszköze, hanem a legnagyobb inspiráció forrása. Ezért tudta, tudja a klasszikus nagy mesterek művei mellett a kortársak, Ligeti György, Petrovics Emil vagy Durkó Zsolt alkotásai megmutatni és elfogadtatni nemcsak itthon, hanem a világban – fogalmazott.

Balog Zoltán felidézte, hogy amikor tavasszal Pekingben járt, két fiatal kínai kísérője egy nevet emlegetett. A furcsa kiejtésből is kiderült, Vásáry Tamásról beszélnek, aki szereplésekor páratlan “hódítással” nyerte meg őket, mert arra az útra, amely a zenéhez és azon túl is vezet, őket is magával vitte.

Batta András, a Zeneakadémia rektora, kormánybiztos köszöntőjében hangsúlyozta: Vásáry Tamás visszatért az alma materbe, ahol Hernádi Lajos volt a mestere. A Zeneakadémia óriásai, Dohnányi Ernő és Kodály Zoltán, akik idejekorán felfedezték tehetségét, az intézmény szellemét plántálták belé. Felnőtt bölcsességgel él, de gyermeki nyitottsággal fordul a világ felé.

Vásáry Tamás köszönő szavaiban azt emelte ki, hogy azért volt képes sokak bizalmát elérni, meg magát teljesen kitárta. Vásáry Tamás Üzenet című életregénye ezekben a napokban jelent meg. Az 1250 oldalas kötet hasonló terjedelmű folytatása tavaszra várható.

(Szöveg és fotó: MTI)

Ifjúságsegítő iroda kezdte meg működését a fővárosban

Megkezdte működését a Kontaktpont ifjúságsegítő iroda a főváros VIII. kerületében. A létesítmény hétfői ünnepélyes avatása előtt Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere újságíróknak azt mondta: húsz hasonló iroda nyitja meg a kapuit az Új Nemzedék Plusz program keretében, a megyeszékhelyek mellett működik majd egy-egy iroda Budán és Pesten is.

Az irodákban egyéni karriertervezési, mentálhigiéniai tanácsadással, vállalkozási alapismeretekkel várják a fiatalokat, de tartanak műhelybeszélgetéseket, előadásokat is. A tárcavezető célként jelölte meg, hogy a szolgáltatásokat helyben elérhetővé tegyék a fiataloknak.

A VIII. kerületi H13 Diák- és Vállalkozásfejlesztési Központban található irodát a miniszter mellett Mihalovics Péter új nemzedék jövőjéért felelős miniszteri biztos, Kocsis Máté VIII. kerületi polgármester és Siklódi László Levente, a Zánka – Új Nemzedék Központ ügyvezető igazgatója avatta fel.

A miniszter jelezte, hogy a programot uniós forrásból finanszírozzák, és arra összesen 3 milliárd forint áll rendelkezésre.

(Szöveg: MTI, fotó: Horváth Ernő)

Ifjúságsegítő Kontaktpont irodát adott át Balog Zoltán

Óvodák újultak meg Szerencsen

Európai színvonalúnak nevezte a magyar óvodákat és az óvodapedagógusok munkáját Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere szombaton Szerencsen, ahol óvodaépületek átadásán vett részt.

A több mint félmilliárd forintból felújított óvodák átadásakor a szakminiszter elmondta: ezek az intézmények olyan helyek, ahol kiegyenlítődhetnek azok a hátrányok, amelyeket számos gyermek magával hoz a családjából.

“Szomorúnak” ítélte ugyanakkor azt, hogy amikor az óvodákból az általános iskolák alsó tagozatába kerülnek a gyerekek, akkor ezek a hátrányok nem hogy csökkennének, hanem növekednek.

Valamiért az iskolai rendszerünk, a köznevelési rendszerünk nem alkalmas arra, hogy csökkentse a gyerekek “magukkal hozott hátrányát”, aki esélytelenül került be az általános iskolába, az úgy is kerül ki onnan – jelentette ki Balog Zoltán.

A szaktárca vezetője szerint ezért is nagyon nagy szükség van az óvodai rendszer megerősítésére. Szólt arról is, hogy miniszteri keretéből fedezi a megújult szerencsi óvodák hiányzó bútorait és játékait.

A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei város az Észak-magyarországi Regionális Operatív Program pályázatán csaknem 481,5 millió forintot nyert két óvoda korszerűsítésére, bővítésére, valamint egy harmadik óvoda zeneoktatási épületté átalakítására. Ehhez csaknem 54 millió forint saját pénzt is hozzátett az önkormányzat.

Egyebek mellett új csoportszobákat, tornaszobákat alakítottak ki, megújult az épületgépészet, ablakokat, ajtókat cseréltek ki, a hangszeres zeneoktatás érdekében szaktantermek, hangszigetelt helyiségek létesültek, kialakítottak próbatermet, hangszerraktárat is.

A fejlesztéseknek köszönhetően csaknem 300 óvodás és bölcsődés, és több mint 200 zeneiskolás gyermek nevelési, oktatási körülményei javultak jelentősen Szerencsen.

Balog Zoltán: a kormány tudja, mivel tartozik Miskolcnak és Felső-Magyarországnak

A kormány tudja, mivel tartozik Miskolcnak és Felső-Magyarországnak, hiszen fontos számára ez a régió; tudja, hogy az itt élőknek milyen problémákkal kell megküzdeniük, így segítségére lesz az iskolának, a városnak és a térségnek is – jelentette ki az emberi erőforrások minisztere pénteken a borsodi megyeszékhelyen.

Balog Zoltán a Lévay József Református Gimnázium és Diákotthon színháztermének alapkőletétele alkalmából tartott hálaadó istentiszteleten felidézte kötődését Borsod-Abaúj-Zemplén megyéhez, Miskolchoz és a Lévay gimnáziumhoz.

A miniszter hangsúlyozta, fontos számára ez a régió, édesapja a gimnáziumban végzett, ő maga dolgozott a Digépben, és lelkészi pályafutása is itt kezdődött. Azt mondta, fontos, hogy az ember tudja, hová tartozik, mert fontos része az identitásának, és ráébred arra, tartozik valamivel az említett közösségnek, a családnak, az iskolának, a városnak, a régiónak, de tartozik az életnek és Istennek is.

Balog Zoltán kitért az iskola eredményeire, az intézmény elmúlt időszakban végzett munkájára. Úgy fogalmazott, a múlt szervesen összekapcsolódik a jelennel és a jövőbe mutat. A miniszter reményét fejezte ki, hogy az új színházterem, közösségi térként, egész Felső-Magyarországot összekapcsolja majd, mert – mint hozzáfűzte – az együttműködés a jövő útja.

Ábrám Tibor, az intézmény igazgatója elmondta, hogy jelenleg 22 osztályban mintegy 700 diákot oktatnak, a kollégium pedig 240 diáknak ad otthont. Saját közösségi helyük nincs, ezért van szükségük az új közösségi térre, a színház- és előadóteremre – tette hozzá.

Az igazgató elmondása szerint az új tér nem csupán az intézmény igényeit elégítené ki, de nyitna a Tiszáninneni Református Egyházkerület és Miskolc felé is. Az épület tervei készen vannak, már csak a megvalósításhoz szükséges pályázatokat, forrásokat keresik.

(Szöveg: MTI, fotó: Kerényi László)

Caravaggiótól Canalettóig – Balog Zoltán nyitotta meg a Szépművészeti olasz barokk kiállítását

Évtizedek óta nem látott gazdagsággal, 102 mester 140 remekművén keresztül tekinti át az olasz barokk és rokokó festészetét a Szépművészeti Múzeum Caravaggiótól Canalettóig címmel pénteken megnyílt kiállítása. A világ egyik legkurrensebb kiállítása látható mától a Szépművészetiben, az olasz barokkot ilyen mélységben utoljára egy 1922-es firenzei tárlat mutatta be – emlékeztetett a megnyitón az emberi erőforrások minisztere.

Balog Zoltán emlékeztetett, hogy ebben az évben már ötödik alkalommal nyílt olyan kiállítás a Szépművészetiben és a Nemzeti Galériában, amely a világ bármely nagy múzeumában megállná a helyét, hiszen a nemrég egyesült két intézmény Cézanne, Schiele, Monet, Gauguin és Chagall remekműveinek adhatott otthont idén. A Caravaggiótól Canalettóig című tárlat a 2013-as olasz-magyar kulturális évad záróeseménye is egyben.

A miniszter elmondása szerint a kulturális kormányzat és a Szépművészeti Múzeum közös becsvágya, hogy a legjobb kiállításokat hozzák Magyarországra. A hét másik nagy élménye a Zeneakadémia újramegnyitása volt; ezek az események is bizonyítják, hogy a kultúra stratégiai ágazat Magyarországon – hangsúlyozta a miniszter, aki rámutatott, hogy a területre 2014-ben még több forrást szán a kormányzat.

Balog Zoltán elárulta: jövőre Rembrandt és a holland Arany évszázad címmel érkezik a Szépművészetibe a mostanihoz hasonló színvonalú kiállítás.

Anna Coliva, a Galleria Borghese igazgatója elmondta, az általa vezetett római intézmény kölcsönözte Caravaggio-remekmű, a Gyümölcskosaras fiú mind a kiállított művek minőségét, mind mennyiségét tekintve rendkívüli kiállítást tesz gazdagabbá.

A Szépművészeti Múzeum olasz barokk tárlata 2014. február 16-ig látogatható.

(Szöveg: MTI, fotó: Kormány.hu és Józsa Dénes)

Balog Zoltán nyitotta meg a Caravaggio kiállítást

Balog Zoltán beszédet mondott a Szentendrei Református Gimnázium új orgonájának felavatásán

Ünnepi koncerttel avatták fel szombaton a Szentendrei Református Gimnázium új orgonáját. Az eseményen köszöntő beszédet mondott Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.

“Arra vannak az iskoláink, a magyar oktatási-köznevelési rendszer, hogy élvezettel adjuk tovább a tudást” – mondta a miniszter az új orgona ünnepélyes felavatása alkalmából rendezett koncerten.

Mint fogalmazott, orgonát építeni a világ harmóniájának leképezése, olyan hangszerről van szó, amelynek közösségi szimbolikája is van. Az orgonát hallgatva lehet élvezni a zenét, de a tudást, a hitet és a tudás átadását is – tette hozzá.

Balog Zoltán emlékeztetett: amikor a Szentendrei Református Egyházközség a kilencvenes években csaknem tízéves küzdelem után nem adta fel és elindította az iskolát, majd a következő tíz évben nemcsak fenntartotta, de gyarapította is, akkor ez azt is üzeni, hogy nemcsak kitartottak, de egyre több örömöt is látnak abban, hogy a városban van egy református gimnázium. Ennek egyik legerősebb bizonyítéka az orgona, amely “a lélek és a szellem luxusa, a lélek és a szellem gyönyörűsége”.

Balog_Zoltán_Szentendre2

Az egyházközség presbitériuma 2012 júniusában döntött arról, hogy egy 25 regiszteres, kétmanuálos orgona épüljön a református gimnázium kápolnájában Zászkaliczky Tamás orgonaművész tervei szerint. A megbízást a Pécsi Orgonaépítő Manufaktúra nyerte el. A hangszer ez év augusztusára készült el, a csaknem 60 millió forintos költséghez az Emberi Erőforrások Minisztériuma hárommillió forinttal járult hozzá.

(Szöveg: MTI, fotó: Árvai Károly, Kormany.hu)

Balog Zoltán: „A magyarországi cigányság nem áldozat, és nem akar áldozat lenni”

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere nyitotta meg a Lungo Drom idén Szolnokon tartott kongresszusát szombaton. A társadalmi felzárkózásért is felelős tárcavezető megnyitóbeszédében hangsúlyozta: „Az új cigány politika azt jelenti, hogy a magyarországi cigányság nem áldozat, és nem akar kizárólag áldozat lenni.”

A miniszter megnyitójában kiemelte: „Azok, akik úgy viszonyulnak a magyarországi cigánysághoz, hogy ők mindig csak áldozatok és valahogy, mint egy kis butuska kistestvért, mindig segíteni kell őket, azok nagyon mellényúlnak a romapolitikában és ezt látjuk, láttuk az elmúlt 20 évnek a csődjét ebből a szempontból.”

A tárcavezető aláhúzta: az új cigány politika lényege, hogy egymást komolyan fogjuk venni, s nem áldozatként, nem bűnösként, hanem partnerként, társként tekintünk egymásra.

Farkas Flórián, az Országos Roma Önkormányzat elnöke, a Lungo Drom újraválasztott elnöke beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy „a cigányságnak kell kivetnie soraiból azokat, akik gátolják a magyarok és a romák békés egymás mellett élését.”

(Fotó: Botár Gergely | Kormány.hu)

Balog: az ország keleti része is fejlődni akar

A Magyarország keleti részén élők munkáját és erőfeszítéseit méltatta az emberi erőforrások minisztere pénteken a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Garbolcot és a romániai Szárazbereket (Bercu) összekötő út átadási ünnepségén.

Balog Zoltán ünnepi köszöntőjében arról beszélt, hogy az ország keleti szélén lévő települések leszakadóban vannak a nyugatiaktól, a keleten élőknek küzdelmesebb és nehezebb az életük, ennek ellenére ez a térség élni és fejlődni akar.

A lemaradás behozásához szükség van útra, kultúrára, munkahelyre és felzárkózásra, az akaratra pedig jó példát mutatnak a helyiek – fogalmazott.

A miniszter emlékeztetett: az első világháború következménye, hogy a korábban egy közigazgatási egységet alkotó Garbolcot és Szárazbereket a magyar-román határ elválasztotta egymástól. A most átadott, több mint 2,1 kilométer hosszú útszakasz révén ismét kapcsolat alakult ki a két település között.

A következő lépés a schengeni határnyitás lesz, amikor útlevél-ellenőrzés nélkül lehet átmenni egyik községből a másikba – tette hozzá.

A magyar-román-ukrán hármas határ közelében fekvő, 157 lelkes Garbolc eddig zsákfalu volt, a szomszédos román településre csaknem ötven kilométeres kerülővel lehetett eljutni. Az 1 millió 256 ezer euró összköltségű beruházás keretében megépült útszakasz kétharmada Magyarországon valósult meg. Az utat határátlépésre csak Románia schengeni csatlakozása után lehet használni.

Balog Zoltán Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei körútján megtekintette az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával felújított középkori római katolikus templomot Zajtán, és tájékozódott a minisztérium koordinálásában zajló Gyerekesély programról Tisztabereken.

(Forrás: MTI)

Balog Zoltán: 12 milliárd forintos finanszírozásfejlesztés az egészségügyi alapellátásban

Novembertől az egészségügyi alapellátás finanszírozását 6,14 milliárd forinttal emeli meg a kormány – jelentette be az emberi erőforrások minisztere pénteken a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Fehérgyarmaton sajtótájékoztatón.

Balog Zoltán egy háziorvosi rendelőben, Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkárral közös tájékoztatóján azt mondta, az alapellátás megerősítése azért lényeges, hogy kevesebb beteg kerüljön a szak-, illetve a kórházi ellátásba.

Az intézkedés által megnő a háziorvosok, az alapellátási ügyeletek, a fogászati ellátás, a védőnői és iskola-egészségügyi szolgálatok havi finanszírozási összege, így erősödik a fenntarthatóság – közölte a miniszter.

Az emelést a novemberi, rendszerszintű finanszírozásba építik be, amelyet tíz hónapra visszamenőleg, egyösszegű kifizetésként kapnak meg a szolgáltatók. A felosztás szerint a háziorvosi praxisfinanszírozásban és ügyeleti szolgálatban körülbelül 45-50 ezer forintos, a háziorvosi ügyeleti ellátásban plusz 106 ezer forintos havi emelkedés várható; ezek teljes összege több mint 4,1 milliárd forint. A különböző védőnői szolgáltatásokra 928 millió forintos plusztámogatás jut, ami havi bontásban 18 ezer 500 forintot jelent – ismertette Balog Zoltán.

Hozzátette: a fogászati ellátás támogatása havonta 26 ezer forinttal, ezen belül az ügyeleti díjak finanszírozása 45-60 ezer forinttal emelkedik jövő hónaptól, ami a korábbi összeghez képest összesen több mint egymilliárd forintos növekedés.

A következő évben a védőnői szolgáltatás és vidéki fogászati ellátás támogatása prioritást fog élvezni – közölte a miniszter.

Balog Zoltán egyben bejelentette, az alapellátás fejlesztése során az eszközbeszerzést és a rendelők felújítását egyaránt támogatják, az észak-alföldi és az észak-magyarországi régióban csaknem 6 milliárd forintos keretemelés valósul meg uniós forrás segítségével.

A már befejezett 371 rendelőfelújítási- és eszközbeszerzési projekt mellé 105 új projektet sikerült felvenni a tartaléklistáról – közölte a miniszter. Tájékoztatása szerint ebből a forrásból Fehérgyarmatra körülbelül 60 millió forint jut.

A tájékoztatón Szócska Miklós bejelentette, hogy a helyi kórház 150 millió forintos támogatást kap intenzív osztályának fejlesztésére.

A Pető Intézet esetleges állami fenntartásba vételével kapcsolatos kérdésre Balog Zoltán úgy fogalmazott, humorosnak tartja, hogy az ellenzéki sajtó “államosításról” beszél. Aki foglalkozott az intézettel, az tudja, hogy száz százalékig állami tulajdonban van az a nonprofit kft., amely fenntartja az intézetet – fogalmazott a miniszter.

Hozzátette: két héttel ezelőtt alakult egy munkacsoport, amely konkrét kéréssel fordult a minisztériumhoz: hogyan lehetne ezt az állami felelősségvállalást megerősíteni? A “Pető-szakmának” az igényeit próbálják kielégíteni ebben az ügyben, mert ez a szakma egy hungarikum. A finanszírozási problémákra kell megoldást találnunk, erre pedig állami felelősségvállalással lehetőség lesz – közölte Balog Zoltán.

(Forrás: MTI)